Miután a soha nem látott mélységbe esett alapkamat eltüntette a biztonságos, de jól fialó bankbetéteket, a magyarok új befektetési lehetőségeket kerestek. Az új kedvenc a befektetési alapok, de sokan nem jól választanak. Most megtudhatja, mire figyeljen.
Sokkot kaptak az emberek a kamatcsökkenéstől, ezért az új befektetési formák felé fordultak. Sajnos nem ismerik ez egyéb befektetések működését, ezért félő, hogy csalódni fognak.
2012 év elején 5700 milliárd forint lekötött betéttel rendelkeztek a magyarok, és akkoriban nem volt ritka a 10 százalék körüli kamat. A jegybank – másfél évnyi szüntelen kamatvágási sorozattal – 1,35 százalékra vitte le az alapkamatot, a bankok pedig ezt követik a betéti ajánlataikkal. A legjobbak akciósan 2 százalék körül vannak, de ehhez több feltételt is teljesíteni kell (jövedelem, új elhelyezés stb.). Ráadásul csak néhány hónapig tart, utána már alacsonyabb a kamat. Az átlagos lekötött betéti kamat az MNB legfrissebb adata szerint csupán 1 százalék körül mozog.
A megtakarítók nincsenek hozzászokva a 5 százalék alatti hozamhoz, hiszen sose volt még tartósan ilyen alacsony az alapkamat. Többség a befektetési alapokban találta meg a legjobbnak hitt megoldást.
De mik is azok a befektetési alapok?
A lényeg, hogy a befektetők közös kalapba öntik a pénzüket, így valamennyire megosztják egymással a kockázatot. Befektetési jegyeken keresztül vásárolnak részesedést az alapból, a jegyeknek pedig árfolyamuk van, amely attól függően erősödik vagy gyengül, hogy hogyan teljesítenek az alap által megvásárolt pénzügyi eszközök (például bankbetét, részvény, kötvény). A pénz felhasználásáról az alapkezelő dönt, de minden alapnak megvannak a szabályai, amelyek kötik a menedzserek kezét.
Alapvető különbség van a bankbetét, az állampapír és a befektetési alapok között. A megtakarító az előbbi kettőnél pontosan tudja, hogy mikor és mennyit fog visszakapni egy fix időpontban, de a befektetési alapnál ezt senki se tudja előre, hacsak nem garantált hozamú alapról van szó. A bizonytalanságért cserébe viszont bármikor visszaváltható a befektetés.
Eltérőek a kockázatok is. A bankbetét kockázata az, hogy a bank esetleg csődbe megy, ami ritka. Az állampapírnál pedig ha az állam fizetésképtelenné válik. Ennek még kisebb az esélye (már ha nem görög állampapírról van szó). A alapok jegyeinek megvásárlása valódi kockázatvállalást jelent.
Vannak alapok, amelyek hosszú távon jól hoznak ugyan, de rövid távon csúnya mínuszra képesek. Azok az ügyfelek, akik „ki-be ugrálnak” azért, mert félnek az esésektől, 6 százalékponttal rosszabb hozamot érnek el átlagosan, mint azok, akik kivárják, amíg elmúlik a vihar. Ettől függetlenül érdemes törekedni a stabilitásra. Minél inkább ingadozik egy alap értéke, annál kockázatosabb – két azonos teljesítményű alap közül az a jobb, amelyiknek kisebb ez a mutatója.
A befektetési alapok főbb típusai
Rengeteg fajta alap működik Magyarországon. Az év végén (2015) 561 darabot regisztrált az alapkezelők szövetsége. Léteznek nyílt végűek, ekkor nem tudni, meddig forgatják a pénzt, bármikor ki-be lehet szállni, és zárt végűek, amelyeknél a befektetési jegyek értékét egy adott időpontban mindenképp kifizetik. Nézzük a fő típusokat:
Likviditási és pénzpiaci alapok
A megvásárolt pénzeszközök átlagos hátralevő lejárata nem lehet több 6 hónapnál, ezért jellemzően bankbetétekbe és rövid lejáratú állampapírokba fektetnek. Rendkívül alacsony kockázatú alapok, de erősen függ a hozamuk az alapkamattól. A hozamok jelenleg 1-2 % körül alakulnak.
Felhasználási terület: Bármikor hozzáférhető, kisebb összegű tartalékok képzése. Néhány hónapos futamidejű megtakarítások esetén javasolt.
Állami és vállalati kötvény alapok
Ezen belül két altípus van, a többségében a rövid (0,5-3 év), illetve a hosszú (több mint 3 év) lejáratú állampapírokba, vállalati kötvényekbe fektető alapok. A kockázatuk mérsékelt, mert a kötvény bedőlése valójában az állam vagy az adott vállalat csődjét jelentené, ami sem az államoknál, sem a nagyvállalatoknál nem gyakori esemény. (Ritkán előfordulhat jelentős leértékelődés, például Görögország.) Kis mértékben (10-20%) fel- vagy leértékelődhetnek, de 1-2 éven belül visszakorrigálódnak. Az elérhető hozamok 5-8% körül mozognak.
Felhasználási terület: Olyan, egy-két éves megtakarítások, melyeknek ismert a felhasználásának időpontja. Például tudjuk, hogy 2 év múlva autót cserélünk, vagy lakást újítunk fel. A hosszú távú portfólióban is érdemes tartani, a kockázati tűrőképesség szerint, 30-70%-ban.
Részvényalapok
Többségében, vagy teljes mértékben különböző társaságok részvényeiből vásárolnak. Van, amely egy-egy ágazatra fókuszál, például a technológiai papírokat keresi (pl.: informatika, megújuló energia, stb.). Van olyan is, amely földrajzi térség alapján válogat (ázsiai, európai, dél-amerikai cégek részvényei). A hozam részben a cégek értékének emelkedéséből, részben az osztalékokból keletkezik. Jelentősen függenek a gazdaság, az adott iparág alakulásától. A részvényárfolyamok ingadozása miatt nagy kockázatúak, könnyen lehet bukni is velük, viszont cserébe a nagy emelkedéseknél tekintélyes hozamot tudnak nyújtani. Legalább 10 éves távlatban, átlagosan évi 10-20% hozam is elérhető.
Felhasználási terület: Hosszú távú (legalább 10 éves) befektetési programok (nyugdíj, gyermekkötvények, stb.), a kockázati tűrőképesség szerint, 30-80%-ban.
Abszolút hozamú befektetési alapok
Az abszolút hozamú alapok a legszabadabbak, mert lényegében bármilyen befektetési eszközt megvásárolhatnak. Az ilyen típusú alapoknál sok múlik az alapkezelő ügyességén.
Felhasználási terület: Hosszú távú (legalább 15-20 éves) befektetési programok.
Vegyes alapok: óvatos, kiegyensúlyozott és dinamikus
Kombinálják a bankbetéteket, állampapírokat, kötvényeket és részvényeket. Az óvatos alapok esetében az alacsonyabb kockázatú típusok vannak többségben, a dinamikus bátrabban nyúl a kockázatos eszközök felé. Ilyenek a különböző menedzselt alapok, melyek a gazdaság alakulása szerint változtatják az alap összetételét. Leveszik az alapok közti váltogatás gondját a befektetőről, de sok múlik az alapkezelő ügyességén. Ezért ezen alapok hozamai között nagy a különbség.
Felhasználási terület: Hosszú távú (legalább 10 éves) befektetési programok, ha a befektető nem akar foglalkozni az alapok figyelésével, kezelésével.
Származtatott befektetési alapok
Ezek nem csupán kötvényekből, részvényekből szemezgetnek, hanem olyan befektetési termékekből is, amelyek árfolyama csak közvetetten függ a hagyományos részvények, kötvények árfolyamától. Ilyenek a határidős ügyletek, opciós ügyletek, csereügyletek. Kockázatos befektetési forma, a hozam is nagyon változó, lehet 50-60% nyereség, de veszteség is.
Felhasználási terület: Futamidőtől függetlenül az alappal nagy bizalommal rendelkezőknek, akik jártasak a pénzügyekben.
Árupiaci befektetési alapok
Ha szeretnénk jól járni azzal, hogy drágul az olaj, akkor nem kell százhúsz hordóval eltenni a pincébe, hanem elég keresni egy olyan alapot, amelyik foglalkozik ezzel az árupiaccal. Nem minden árucikkel foglalkoznak ezek, csak azokkal, amelyeket az árutőzsdéken is forgalmaznak. Ide tartoznak a nemesfém (arany, ezüst, stb.) alapok, melyek fedezete ezen fémek. Hozamuk időszakonként hullámzó, függ különböző országok gazdaságától, pénzügyeitől még az időjárástól is. Hosszabb távon megtartják értéküket, időszakonként kitűnő befektetés.
Felhasználási terület: Egy-egy áru piacát alaposan ismerőknek rövidebb távon, spekulációs céllal jó befektetés lehet. Hosszabb távon, az adott árura nagy bizalommal rendelkezőknek értékálló befektetés. (Pl. az arany)
Ingatlanalapok
Ingatlanberuházásokat, -vásárlásokat és -eladásokat finanszíroznak. Leegyszerűsítve: pénzt kereshetünk abból, ha Budán vagy Dél-Kínában sok lakást, irodát építenek és vásárolnak. A hozamok jelentősen függnek a különböző területek ingatlan piacaitól, mely a pedig a gazdaság állapotától. Tartósan növekvő gazdaságban jelentős az ingatlan árak növekedése. Jelenleg a gazdasági válság hatására még mindig alulértékel az ingatlan piac, ezért több éves távlatban jelentős növekedés várható.
Felhasználási terület: Ingatlan piac ismerőinek középtávon (5-10 év) javasolt befektetés. A várható emelkedés miatt jó lehet a hosszú távú portfólióba 20-50%-ban bevenni.
Garantált befektetési alapok
Egyes alapok különböző garanciákat nyújtanak a befektetőknek, hogy ezzel csökkentsék a kockázatukat. A két legfőbb eset a tőkegarancia és a hozamgarancia. Előbbinél az alapkezelő azt vállalja, hogy legalább a betett pénzt visszaadja, utóbbinál azt, hogy legalább az adott mértékű hozamot is kifizeti. Az elérhető hozam alacsony 2-3%. Ezekhez viszont általában feltételeket támasztanak, amelyeket érdemes elolvasni, mielőtt beszáll valaki az alapba.
Felhasználási terület: Speciális feltételekkel rendelkező befektetések általában valamilyen arányban kötelezően előírják a garantált alapok használatát.
További hasznos cikkeket, aktuális pénzügyi tanácsokat, tippeket olvasna? Kérje rendszeresen megjelenő, ingyenes Aranytallér pénzügyi magazint! Feliratkozás itt!