A Nagy Pénzügyi Miniteszt megoldása, magyarázata

1. Van 200 eurója, melyet egy évre bankbetétbe tesz. Melyik bankbetét jobb?

Az A változat 205 eurót fizet. Ha kiszámoljuk az éves kamatlábat:  5 / 200 *100 = 2,5 %

A B változat alapján a 3 % kamat:   200 x 3 /100 = 6 euró

A tőkével együtt ez 206 euró. Ez több, mint a 205 euró. Vagy a 3 % kamat több, mint a 2,5 %.

A jó megoldás a B változat!

2. Öt évre fekteti be 200 euró pénzét és a lejáratkor veszi fel kamatostul. Melyik befektetést választja:

A feladat a kamatos kamat számítás elméletére kérdez rá. A bankok a kamatot egy teljes évre határozzák meg. Ha a kamatot egy év után sem vesszük fel, akkor a kamat is kamatozik a következő évben.

Esetünkben a 200 euró így növekszik 10 % kamattal:

• egy év múlva 220 euró lesz
• két év múlva 220 euró kamatozik, ez 220 +  22 = 242 euró
• harmadik évben 242 euró kamatozik, ez 242 + 24,2 = 266,2 euró
• negyedik évben 266,2 euró kamatozik, ez 266,2 +26,62 = 292,82 euró
• ötödik évben 292,82 euró kamatozik, ez 292.82 + 29,28 = 322,1 euró

Az A változat szerint ennyit kapunk az 5. év végén.

A B változat szerint 305 euró lesz a pénzünkből.

Ha csak az évi 10 % kamatot nézzük, akkor 5 év kamata: 200 x 10% x 5 = 100 euró, tőkével együtt 300 euró. Nem kell végigszámolni az 5 évet, a másodiknál látszik, hogy legalább 2 euróval nő minden évben a kamat. Így biztosan több lesz 305 eurónál. Ez a kamatos kamat hatása.

A jó megoldás az A változat!

3. Vesz egy 1000 eurós tévét áruhitelből, 12 havi részletre, 100 eurós törlesztő részlettel. Mekkora az áruhitel Teljes Hiteldíj Mutatója (THM)?

Az a rusnya THM! Legtöbben nem értik. A Teljes Hiteldíj Mutató a hitel teljes költségét tartalmazza. Úgy képzik, mintha éves kamat lenne. Tehát egy hitel éves kamatát fejezi ki, mely összehasonlítható a többi hitellel.

A lényeg, hogy egy évre vonatkozik. A rövid lejáratú áruhitelekben itt a csapda.

Tegyük fel, hogy megvesszük a tévét 1000 euróért. Egy év múlva, egy összegben fizetjük ki a kamattal együtt az 1200 eurót. Ebben az esetben a THM 20 %. (Kamat 200 euró, 200 / 1000 x 100% = 20%)

De esetünkben már az első hónapban kifizetünk 100 eurót. A maradék tartozás 1100 euró. A második hónapban szintén fizetünk 100 eurót, maradék tartozás 1000 euró. És így tovább. Egyre kevesebb pénz után kell kamatot fizetni. Egy év elteltével nincs is tartozásunk.

A THM kötelezően egy teljes évig használt tőkére van számolva. Egy évig használjuk a bank pénzét? Hát nem! Egy hónapig 1000 eurót, két hónapig 900 eurót és így tovább. Bizony, ha ezzel a módszerrel kiszámoljuk a 200 euró kamatra a THM-et, az bizony 42 % lesz!

A jó megoldás a C változat!

4. Ha fizetése 10 év alatt megduplázódik, de az infláció nem nő ugyanilyen mértékben, akkor hogyan tudja megvásárolni a termékeket?

Az infláció a pénzromlás mértékét mutatja. Ha az infláció 10 év alatt megduplázódik, akkor az árak kétszeresébe kerülnek. Ugyanabból a pénzből, feleannyi árut tudunk vásárolni. Ha a fizetésünk is megduplázódik, akkor ugyanannyi árut tudunk vásárolni, mint 10 évvel ezelőtt.

A kérdés fordított. A fizetésünk duplázódott, de az infláció kisebb volt. Ebben az esetben az árak nem nőttek olyan mértékben, mint a bér. Reálbér növekedés történt. Így több árut tudunk megvenni, mint 10 évvel ezelőtt. Tehát könnyebben vásárolunk.

 A jó megoldás a B változat.

5. Egy héttel ezelőtt vásárolt 100 eurót 30.000 Ft-ért. Visszaváltaná és ezeket az árfolyamokat látja a bank tábláján: valuta vételi árf.: 295 Ft/EUR, valuta eladási árf.: 305 Ft/EUR, deviza vételi árf.: 300 Ft/EUR, deviza eladási árf.: 303 Ft/EUR. Hány forintot kap?

Hosszú a kérdés, de rövid és egyszerű a válasz. Csak két fogalomkört kell tisztázni. 

Mi a deviza és a valuta között a különbség? A valuta készpénz, a deviza számlapénz.

Mikor alkalmazza a bank az eladási és mikor a vételi árfolyamot? Ezt a bank szempontjából kell nézni. Ha a bank elad valutát, devizát, akkor eladási árfolyamon számol. Ha vesz, akkor vételi árfolyamon.

Esetünkben készpénzről van szó, tehát valutáról. El akarjuk adni a banknak, tehát a bank megveszi valuta vételi árfolyamon (295 Ft/EUR). A két héttel ezelőtt vásárolt eurót 300 Ft/EUR árfolyamon vettük (3.000 / 100 = 300 Ft/EUR). A jelenlegi árfolyam alacsonyabb, ezért nem fogjuk megkapni a 100 euróért a 30.000 Ft-ot.

A jó megoldás a B változat.