Hogy áll nálunk a pénzügyi műveltség?

A hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, ugyanakkor negyedük nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket  – derül ki a GfK egy nemrégiben készített pénzügyi műveltség szintet felmérő kutatásából.

Megdöbbentő információk olvashatóak a magyarországi felnőtt lakosság pénzügyi műveltség szintjét mérő GfK elemzésben. Igaz, számomra nem is annyira meglepő, az ügyfelekkel való beszélgetéseim során gyakran tapasztalom meg ezeket.

A negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzés a megkérdezetteknél a következő témákat vizsgálta:

  • a válaszadók tájékozottságát,
  • a bankokkal szembeni bizalmát,
  • hosszú távú pénzügyi céljait,
  • a kockázat elfogadásának mértékét,
  • a termékhasználatot,
  • a digitális ügyintézést.

Nézzük, milyen pénzügyi műveltség jellemzi a megkérdezett magyar felnőtt lakosságot. Zöld színnek a saját tapasztalataim, véleményem olvasható.

  • Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meg hozni. Tapasztalatom szerint ebből az egyharmadból sokan a rokon, a barát, a szomszédtól kérnek tanácsokat, nem pénzügyi szakembertől.
  • Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen. A felmérésből nem derül ki, hogy milyen biztosításról van szó. (élet, vagyon, felelősség, stb.) Legtöbb embernek van autója, tehát már legalább kötelező biztosítással rendelkezik. Valószínű, hogy a hosszú távú pénzügyi célokat legjobban szolgáló életbiztosításokról van szó a felmérésben.
  • Szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat. Én is tapasztalom, hogy nagyon terjed a kényelmes, elektronikus bankolás, a kártyával fizetés, internetes ügyintézés. Az okos telefonok rohamos terjedésével ez az arány még javulni fog.

gfkdiagrammA GfK szakértői a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja:

  1. A megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító.
  2. A 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.
  3. A bankellenes beosztók aránya 18 %
  4. A bankpárti tanácsot igénylők részesedése szintén 18 %,
  5. A tudatos kockázatkerülőké pedig 13 százalék.

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek.

keszpenz_agyban
Sokan tartják matracban a pénzüket!

A megkérdezettek egyharmada megbízik a bankokban, ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázat kerülő csoport tagjai.

Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője szerint a kutatási adatokból látni azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben.

Egyet értek a szakemberrel. A pénzügyi műveltség még messze-messze elmaradt a fejlettebb országok szintjétől. Ami szomorú, hogy az utóbbi évek alatt nem is javult. Ezen sem az oktatás, tájékoztatás, sem a magyar tulajdonú pénzügyi szektor hozzáállása, (pl. bróker botrányok), sem a politika bankellenessége nem segít.

A pénzügyi műveltség javításában segítene a tudatos ismeret bővítés, tanulás. Az sem ártana, ha az emberek fontos pénzügyi döntéseik előtt szakember tanácsát kérnék ki.


Rajtam nem múlik a pénzügyi műveltség növelése! Tanulhat a pénzügyi mini tréning sorozatomból, vagy hasznos cikkeket, aktuális pénzügyi tanácsokat, tippeket olvashat rendszeresen megjelenő, ingyenes Aranytallér pénzügyi magazinunkban!


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..