7 hiba, mely miatt az életbiztosítási befektetés veszteséget hoz!

A fejlettebb nyugati országok polgárai gondolnak a jövőre. Náluk természetes, hogy a jövedelmük egy részét félrerakják a gyerekeknek, unokáknak és saját, nyugodt idős korukra. Ezen célokra indított pénzügyi megoldások nagyobb hányada életbiztosítási befektetés. Náluk kitűnően működnek. Hazánkban jó, ha lejáratkor a befizetett összeget visszakapja az ügyfél.

Hogy miért? Mert nem úgy kezelik, ahogy az életbiztosítási befektetés megkívánja és óriási hibákat követnek el az élettartalma alatt. Szeretném, hogy Ön ne kövesse el ezeket a hibákat, ezért hét pontban összeszedtem őket és megoldásokat is javaslok.

A leggyakrabban elkövetett 7 hiba az életbiztosítási befektetés kezelésében:

1. hiba – Vacak, elavult konstrukciót sóznak rá.

Jelenleg a piacon 30-40 pénzintézet (bank és biztosító) több száz életbiztosítási befektetése létezik. Ekkora választékban a nagyon rossz megoldásoktól a kitűnőig, minden megtalálható. Jelentős része korszerűtlen, nem követi a piaci változásokat. Némelyik mögött gyenge befektetési alapok vannak. Sok közülük nagyon magas költséggel működik. Ha belenyúl egy szar megoldásba, abból várat már nem tud építeni!

Megoldás:

Ebből a kavalkádból a jó független pénzügyi szakértő ki tudja mazsolázni a legjobbakat. És itt a függetlenen van a hangsúly! A biztosítási üzletkötő szerint mindig a saját biztosítójának a termékei a legjobbak és minden célra megfelelőek.

2. hiba – Az ügyfél a hosszú távú céljainak nem a legmegfelelőbbet kapja.

A biztosítási ügynökök célja a biztosítójuk néhány termékének értékesítése nagy számban. Hogy mennyire felel meg az ügyfél céljainak, az nem különösen érdekli őket. Szerintük mindenre megoldást nyújt. Ha a kiválasztott életbiztosítási befektetés nem az ügyfél céljai, lehetőségei szerint van kiválasztva, akkor nem a kívánt eredményt hozza. Az ügyfél nem érzi sajátjának, akkor hamar elégedetlen lesz és lemond róla.

Megoldás:

Pénzügyi szakértővel fel kell mérni az Ön és családja jövőbeni céljait, lehetőségeit. Egy közösen elkészített pénzügyi analízis segítségével összerakható egy, a jövőjét meghatározó pénzügyi terv. Ennek a paraméterei alapján kiválasztható a megfelelő pénzügyi megoldás.

3. hiba – A termékben sok a biztosítási szolgáltatás.

Az életbiztosításokban többfajta biztosítási szolgáltatás elérhető. Különböző módon történő elhalálozások, rokkantság, baleset, egészség károsodás, kórházi ellátás esetén szolgáltat a biztosító. De bizony ezeknek ára van, melyeket különböző díjakon keresztül levonnak a befektetésből. A régebbi vegyes életbiztosítások esetében ez a levonás a befizetéseknek a 40-50 %-a is lehetett. Nem is lenne probléma, ha az ügyfél tisztában lenne ezzel. Ha tudja, hogy a befizetés 80%-a befektetés, a 20%-a kockázati díj, akkor csak a 80% részt tekinti befektetésnek.

Ha például valaki évente befizet 300 ezer Ft-ot és ebből levonnak 50.000 Ft-ot biztosítási szolgáltatásokra, akkor lejáratkor a befektetés értékét a 250 ezer Ft-tokhoz kell viszonyítani, nem a 300 ezerhez.

A legtöbb életbiztosításnál a szolgáltatások nagyobb része nem kötelező, de az üzletkötők szeretnek x-elgetni, mert nagyobb lesz a jutalékuk.

Megoldás:

Az ügyfél céljai szerint kell kialakítani a pénzügyi megoldást. Ha csak befektetni szeretne, akkor olyan megoldást választunk, amelyben csak a kötelező alap életbiztosítás van.

Ha sokat utazik, és ha valami történik vele, akkor tudjon gondoskodni a családjáról egy nagyobb összeggel. Ekkor tiszta kockázati életbiztosítást javaslunk. Ennek rendszeres díja van, amit nem kap vissza. Mint a casco, lakásbiztosítás, stb. Nem keveredik a befektetéssel.

4. hiba – Kevés, gyenge hozamú alapok, kicsi választék.

Ezzel a problémával foglalkoznak a legkevesebbet! Ennek ellenére legtöbben a kevés, vagy nem létező hozamot hozzák fel az életbiztosítások legnagyobb hátrányának. „Még a befizetett összeget sem kaptuk vissza.” – hallom az ügyféltől.

Nem mindegy, hogy miben fekszik a pénze.

A kamatos kamat elve miatt 15-20 év alatt egy jó hozamú életbiztosítási befektetés többszörösét hozza, mint egy alacsony hozamú. Nem mindegy, hogy valaki befizet 15 év alatt 3,6 milliót (havi 20 eFt) és lesz belőle 3 millió, vagy jó alapokkal 7-8 millió. Nagy különbség! Sok pénzügyi megoldás esetén nem lehet, vagy csak korlátozottan lehet választani, hogy miben tartsa a pénzt.

Az életbiztosítási befektetés magas költségű! Ez tény! Kimutatnak és levonnak minden felmerülő költséget, melyet az egyéb befektetési konstrukciókban a kamatok, hozamok visszatartásával fedeznek. Ezzel szemben kihasználható a hosszú távú befekteté

 

sek magasabb hozam növelő hatásai. De csak akkor, ha nem pénzpiaci alapokban (bankbetét) tartjuk a pénzt, hanem értékpapír (kötvény, részvény) alapokban. A hosszú táv minimalizálja a kockázatot. Az árfolyam futamidő alatti mozgásainak, eséseinek nincs jelentősége. (Bizonyos hatás miatt inkább pozitív hatása van.)

Mit jelent ez számokban? A teljes költségmutató (TKM) a jobb megoldásokban 2-3%. Ez azt jelenti, hogy a befektetésnek átlagosan évente legalább ennyit kell hoznia, hogy a befizetett összeget visszakapjuk. Ezt jelenleg pénzpiaci alapokkal (1-2%) nem lehet elérni. Ezzel szemben a jól megválasztott értékpapír alapok 8-10%-ot hoznak évente. Ez nettó hozamban 6-7%, ami már nem rossz!

Megoldás:

Olyan befektetést kell választani, ahol széleskörű a választható befektetési alapok köre. Megtalálhatóak a biztonságot adó pénzpiaci alapok, kötvényalapok. Választhatóak a nagyobb hozamú, földrajzi elosztású részvényalapok (fejlett piaci – Észak-Amerika, Nyugat-Európa, fejlődő piaci – Ázsia, dél-Amerika, Kelet-Európa). De vannak strukturális alapok (ingatlan, energia, nemesfém, stb.) is. Az sem árt, ha léteznek menedzselt alapok, melyeket szakemberek raknak össze és kezelnek

Javaslom a korszerű unit linked típusú befektetéseket és bátran használni a nagy hozamú értékpapír alapokat.

5. hiba – A befektetést nem kezeli senki.

Nem mindegy ki kezeli a pénzünket!

Változik a világ, semmi sem örök. Sok esetben a futamidő alatt nem lehet változtatni az alapok összetételén. Változik a befektetési piac, amelyik terület ma jól hoz, lehet, hogy 5 év múlva veszteséges. A biztosítók ritkán adnak a futamidő alatt tippeket a jó alapok kiválasztásához. Az üzletkötő ezzel nem foglalkozik, igaz nem is ért hozzá. Ha értene hozzá, akkor sem teheti! Az ügyféltől pedig nem válható el, hogy szakértőként figyelje befektetését.

Ezzel szemben a gyakori alap váltogatása sem javasolt. Ennek külön költsége van. Az árfolyam mozgásának becslése még a szakértőknek sem mindig jön be, ezzel pénzt veszíthet az ügyfél.

Megoldás:

Fő szabály, hogy ki kell választani 3-4 alapot, mely 10-15 éves távlatban várhatóan jól fog teljesíteni. Közben érdemes figyelni a tendenciákat, mert néhány éven belül jelentősen hullámozhatnak az alapok. Jó példa az indiai részvények. 10-15 éves távlatban komoly fejlődés várható, de 2010 után évekig csökkenő tendenciát mutatott. Majd 2014 évtől bepótolta a lemaradást 90-110%-ot hozott egy év alatt.

Másik megoldás a menedzselt alapok, melyekben az alapon belül a szakemberek elvégzik a váltogatásukat. Vannak életbiztosítási megoldások, amelyeknél folyamatosan jól teljesítő, díjnyertes menedzselt alapok érhetők el. Természetesen nem árt, ha a teljes portfóliót szakember felügyeli.

6. Hiba – Idő előtti visszavásárlás.

Leggyakoribb hiba, pedig ezzel a jövőt dönti romba!

életbiztosítási befektetés
Az idő előtti kiszállás, biztos veszteség!

Fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban a nyugdíj-, gyermekprogramok tabunak számítanak. Még akkor sem nyúlnak hozzá, ha összeomlanak pénzügyileg. Megoldják más módon. De miért is kockáztassák a maguk, a családjuk jövőjét? A szemlélet az, hogy minden bevételük 10%-át nem költik el, hanem hosszú távú célokra megtakarításba helyezik.

Nálunk akkor is 4-5 év után megszüntetik a befektetéseket, ha csak éppen valamit vásárolni akarnak. (Új autó, plazmatévé, felújítás, stb.) Óriási hiba! Az életbiztosítási befektetés úgy van felépítve, hogy minimum 4-5 év kell, hogy hozammal rendelkezzen. A költségszerkezet a teljes futamidőre oszlik el és ezt a biztosító érvényesíti is. Ha előbb felveszi, akkor a rövidebb futamidőre osztódik a teljes költség, így nagy a veszteség!

Megoldás:

Erre egyszerű a válasz. Arra a célra kell használni a befektetést, amilyen célból indítottuk és csak lejáratkor szabad felhasználni.

A jól kiválasztott megoldások bizonyos mértékig rugalmasak. Ha több a jövedelmünk, akkor lehet a befektetésen belül is tartalékot képezni. Ez bármikor kivehető, vagy a következő évek díjára felhasználható. Lehet szüneteltetni, ha épp nincs rá fedezet. A jó befektetés rugalmasan kezelhető, megoldást ad az esetleges jövőbeni pénzügyi problémákra.

7. Hiba – Nem készülnek fel időben a befektetés megszüntetésére.

„2009. elején járt le egy 10 éves életbiztosításom. Felvettem. Fele sem volt a befizetett összegnek” – panaszkodott az egyik ügyfél.

Csak egy évet kellett volna várnia, máris háromszor ekkora összeget vehetett volna fel. Válság mélypontján nem szabadott volna az értékpapír alapú befektetésből kiszállni. Vagy már évekkel előtte készülni kellett volna a visszavásárlásra.

Gyakori hiba, hogy nem figyelnek a befektetési alapok árfolyamára és úgy szüntetik meg. Az előző példa szélsőséges, de a teljes befektetési érték 20-30 %-át könnyen el lehet veszíteni egy hullámvölgyben való kiszálláskor.

Megoldás:

Nem kell mást tenni, mint a nyugaton jól bevált módszert alkalmazni. Meg kell tervezni a befektetés megszüntetését is.

A lejárat előtt a pénzeket a hosszú távon nagyobb hozamot adó, de kockázatosabb alapokból fokozatosan át kell helyezni a kis kockázatú, de alacsony hozamú pénzpiaci alapokba. Ez az időszak több hónap, akár több év is lehet. Ekkor nincs meglepetés kiszálláskor, igaz az utolsó év esetleges magas hozamáról lemondunk. Csak ennyi a trükk! Szakember ebben is sokat segíthet!


Kérjen időpontot díjmentes, személyes pénzügyi tanácsadásra itt!

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .