A hazai felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, ugyanakkor negyedük nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket – derül ki a GfK egy nemrégiben készített pénzügyi műveltség szintet felmérő kutatásából.
Megdöbbentő információk olvashatóak a magyarországi felnőtt lakosság pénzügyi műveltség szintjét mérő GfK elemzésben. Igaz, számomra nem is annyira meglepő, az ügyfelekkel való beszélgetéseim során gyakran tapasztalom meg ezeket.
A negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzés a megkérdezetteknél a következő témákat vizsgálta:
- a válaszadók tájékozottságát,
- a bankokkal szembeni bizalmát,
- hosszú távú pénzügyi céljait,
- a kockázat elfogadásának mértékét,
- a termékhasználatot,
- a digitális ügyintézést.
Nézzük, milyen pénzügyi műveltség jellemzi a megkérdezett magyar felnőtt lakosságot. Zöld színnek a saját tapasztalataim, véleményem olvasható.
- Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meg hozni. Tapasztalatom szerint ebből az egyharmadból sokan a rokon, a barát, a szomszédtól kérnek tanácsokat, nem pénzügyi szakembertől.
- Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen. A felmérésből nem derül ki, hogy milyen biztosításról van szó. (élet, vagyon, felelősség, stb.) Legtöbb embernek van autója, tehát már legalább kötelező biztosítással rendelkezik. Valószínű, hogy a hosszú távú pénzügyi célokat legjobban szolgáló életbiztosításokról van szó a felmérésben.
- Szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat. Én is tapasztalom, hogy nagyon terjed a kényelmes, elektronikus bankolás, a kártyával fizetés, internetes ügyintézés. Az okos telefonok rohamos terjedésével ez az arány még javulni fog.
A GfK szakértői a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja:
- A megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító.
- A 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”.
- A bankellenes beosztók aránya 18 %
- A bankpárti tanácsot igénylők részesedése szintén 18 %,
- A tudatos kockázatkerülőké pedig 13 százalék.
A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek.
A megkérdezettek egyharmada megbízik a bankokban, ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázat kerülő csoport tagjai.
Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője szerint a kutatási adatokból látni azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben.
Egyet értek a szakemberrel. A pénzügyi műveltség még messze-messze elmaradt a fejlettebb országok szintjétől. Ami szomorú, hogy az utóbbi évek alatt nem is javult. Ezen sem az oktatás, tájékoztatás, sem a magyar tulajdonú pénzügyi szektor hozzáállása, (pl. bróker botrányok), sem a politika bankellenessége nem segít.
A pénzügyi műveltség javításában segítene a tudatos ismeret bővítés, tanulás. Az sem ártana, ha az emberek fontos pénzügyi döntéseik előtt szakember tanácsát kérnék ki.