Nyugdíjszámítás módja érthetően

A nyugdíj előtt álló ügyfelek gyakran kérdezik, hogy hogyan számítják ki a nyugdíjat. Bonyolult a nyugdíjszámítás, de megpróbálom egyszerűen elmagyarázni. A számítás elve fontos lehet annak is, aki távol áll a nyugdíjtól, mert szembesülhet jó néhány problémával, melyre időben felkészülhet. A cikk végén néhány félreértést is tisztázok és felhívom a figyelmet a bukkanókra.

A nyugdíjszámítás menete:

1.  A jövedelmeket 1988.01.01-től veszik figyelembe.

Természetesen akkor, ha már dolgozott ekkor. Ez 2016. évhez mérve már 28 év munkával töltött napot jelent. Ennek az időszaknak legalább a felére kell keresettel rendelkezni. Itt a bruttó kereseteket (mely a jövedelemigazolásokon is szerepel) veszik figyelembe.

2.  Nettósítás

A bruttó jövedelmeket csökkentik a levont adókkal, járulékokkal. Ez két lépésben történik, melyet évenkénti bontásban számítanak:

1. A kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel csökkentik a bruttó értéket.
2. Az így fennmaradó összeget csökkentik a személyi jövedelemadó adott év szabályai szerint képzett összegével.

3.  Valorizálás

A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több évtizedet fognak át. Egyes évek jövedelmei nem adhatóak össze, közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Más volt a vásárló értéke például 10.000 Ft-nak 1988-ban és más 2015-ben. Az előbbi időszakban a 10.000 Ft nagyon jó havi jövedelemnek számított, most egy jó szaki napi jövedelemnek is kevesli.

Ezért a jövedelmeket egy színre kell hozni. Ez úgy történik, hogy a KSH minden évben meghatároz 1950-től minden évre egy valorizációs szorzószámot, nagyobb részt inflációs szempontok figyelembe vételével.

Csak érdekességként néhány kiemelt év szorzószáma. Látszik, hogy 2000. óta háromszorosa lett a pénzünk vásárló értéke.

1970-ben 1 Ft-ért két zsemlét vettünk, ma az ennek megfelelő 79 Ft-on szintén kettőt.

1980-ban egy gombóc fagyi 1 Ft volt, most 43 Ft? Hoppá, nem 150-200 Ft? Van, ami jobban drágult, mint a pénzromlás.

4.  Degresszió

Bizonyos jövedelmek felett csökken a figyelembe vehető jövedelem összege. Adott értékhatár felett 90%, még feljebb 80%-a számít bele a keresetbe. A magas keresetűek járnak rosszabbul. Igaz, bizonyos jövedelem felett nyugdíjjárulékot sem vontak.

5.  A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset számítása:

Ha sikerült összeszedni a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelmet, nettósítottunk és egy szintre hoztuk az évenkénti kereseteket, akkor egy kis átlagszámítás és máris tudjuk az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

De ez még nem a nyugdíjunk összege, a nyugdíjszámítás ezzel még nem ért véget.

6.  Szolgálati idő mértéke szerinti korrekció:

A jövedelem mellett nyugdíjszámítás másik fő paramétere a szolgálati idő hossza. A szolgálati idő összeszedése egy külön téma, ebbe most nem megyek bele. Röviden a lényeg: Minden olyan időszak, amelyben biztosított volt és megfizette a nyugdíjjárulékot. Még hozzá kell számítani néhány, jogszabály által nevesített időszakot, például gyes, sorkatonai szolgálat, bizonyos esetekben a tanulással töltött idő is.

Az átlagkeresetből és a szolgálati idő hosszából táblázat segítségével határozhatjuk meg a nyugdíjunk összegét. Egy kicsit számolgatni kell, de vannak táblázatok, ahol minden évre ki van számolva az arány.

Segítek egy kicsit!

Ha 30 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor 68%-a lesz a nyugdíj a havi átlagkeresetnek, 40 év esetén 80 %. Ha szorgalmas és összehoz 50 év szolgálati időt, akkor a teljes átlagkereset nyugdíja lehet.

7.  Nyugdíjfizetés felső és alsó határa

Jó hír, 2012 év végével törölték a felső határt, amely addig létezett. Tehát a nyugdíjszámítással bármekkora összeg jön ki, azt megkapja a nyugdíjas.

Alsó határ van, a nyugdíjminimum nagyon régóta 28.500 Ft. Ez azt jelenti, hogy ha van legalább 20 év szolgálati ideje és a nyugdíjszámítás 28.500 Ft-nál kevesebbet hozott ki, akkor is megkapja ezt az összeget.

8.  Résznyugdíj

Ha nincs meg a 20 év szolgálati idő, de 15 év igen, akkor időarányos résznyugdíj jár. Ennek nincs minimuma, mert csak a teljes nyugdíjat illeti meg a garancia.

---

Felhívnám a figyelmet néhány dologra!

• Nagyon sokan vannak minimálbér körülire bejelentett jövedelemmel, most már évtizedek óta. Ebbe a kategóriába esik a vállalkozók nagyobb hányada is. Ha 40 év szolgálati idő van, akkor ez jelenlegi értéken 50 – 60 ezer Ft nyugdíjat jelent.

  

• A rendszerváltozás után nagyon sok ember veszítette el a munkáját és évekig nem volt jövedelme, vagy bejelentés nélkül, feketén dolgozott. Így sok év kiesett a szolgálati időből, mely jelentősen csökkenti az előbb számított nyugdíjat is. Sok nyugdíj előtt álló ismerősöm van, akiknek csak 25-30 év szolgálati idejük van. A vállalkozóknál, főleg a mezőgazdaságban sok esetben a 20 év sincs meg.

• A magasabb jövedelemmel nyugdíjba vonulók esetén az utolsó évek nettó béréhez képes jelentősebb jövedelem kiesés jelentkezik. Lehúzza az átlagot a 2012 év előtti maximum szabály, illetve az első kereső évei (valószínű alacsonyabb jövedelemmel kezdett). Ez 40-50%-os jövedelem csökkenést jelenthet, mely a megszokott életszínvonal fenntartásának komoly akadálya lehet.

• A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan (erről sokat lehet olvasni). A már nyugdíjba vonultak nyugdíját nem lehet csökkenteni (politikai okokból), így csak két lehetőség van a költségvetési kiadások féken tartására. A nyugdíj korhatár emelése és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatása. Az elkövetkező 10-20 évben mindkét módosítással élni fog a Kormány, bárki lesz hatalmon. Az átlagkereset százalékos szorzójának csökkentését már alkalmazták és tervben van a további csökkentése. Például a 40 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlagkeresetnek a 80%-a a nyugdíj, 15-20 év múlva biztosan nem lesz több, mint 50%.

---

Az Állam egyre kevésbé tudja ellátni a nyugdíj fizetés feladatait. Ezért támogatja adókedvezménnyel az öngondoskodással való nyugdíj kiegészítését. Tud ezekről a lehetőségekről? Kérjen egy személyes tájékoztatóra időpontot!

---